Novemberben jelent meg Nataša Kramberger Szeder-égbolt című regénye. A regény témája rendkívül aktuális, mert a kivándorlás kérdéseiről, nehézségeiről ír, ami a hazai fiatalok ezreit érinti ma Magyarországon, ráadásul számukra is közkedvelt úticél Amszterdam.
A szlovén írónő Mariborban született 1983-ban. Jurovski Dolban, egy kis faluban nőtt fel, itt végezte az általános iskolát. Mariborban járt gimnáziumba, és az iskolai újságban jelentek meg első írásai. A Ljubljanai Egyetemen kommunikációelméletből diplomázott, majd Erasmus-ösztöndíjasként az Utrechti Egyetem hallgatója lett. Innen 2004-ben áttelepült Berlinbe. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként dolgozik, szlovén és német médiumokban publikál. Rövid történeteket, esszét, publicisztikát ír. Szeder-égbolt (Nebesa v robidah) című regényét jelölték a legjobb szlovén regényért járó Kresnik-díjra, 2007-ben ez lett a legjobb első könyv Szlovéniában. 2010-ben a szerző szerepelt vele a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál részeként az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján, ugyanebben az évben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A regény olasz, albán, bolgár, cseh, dán, horvát, holland és szerb nyelven jelent meg.
A regény témája rendkívül aktuális, mert a kivándorlás kérdéseiről, nehézségeiről ír, ami a hazai fiatalok ezreit érinti ma Magyarországon, ráadásul számukra is közkedvelt úticél Amszterdam.
A szerzőnő úgy definiálta a könyvét, hogy ez egy történetekből összeálló regény. Ezek a történetek számos kis fragmentumból és apró eseményből épülnek fel, melyek, akárcsak az esőcseppek, potyognak az olvasóra, aki rögtön a regény elején in medias res, a történet közepén találja magát bárminemű indoklás, bevezetés vagy magyarázat nélkül. Az esőcseppek patakokká állnak össze, hömpölygő vagy éppen lassú vizű folyókká duzzadnak.
A főhősnő Jana, aki egy szlovéniai faluból költözik Amszterdamba. Tanulni szeretne, és megélhetésként bébiszitterként kezd dolgozni egy kínai-holland vegyes családnál. Jana gyakran gondol vissza gyermekkora emlékeire a kis faluról, a 90-es évek elejéről, amikor Szlovénia kikiáltotta függetlenségét, és elindultak az átalakulások. A regény nagy érdeme, talán legélvezetesebb részei ezek a rendszerváltáskori szlovén falusi élet mindennapjait megragadó leírások a főhősnő szubjektív visszaemlékezéseiben.
A nagy amszterdami áramszünet idején azonban ellopják Jana kerékpárját, és ezzel veszélybe kerül feketén szerzett állása, sőt az országban maradása is problémás lehet, ha a hatóságok felfigyelnek rá. Pedig csupán két hét múlva Szlovénia az Unió részévé válik, de ez a hivatalnokokat nem hatja meg.
A férfi főhős, Bepi halász. A két világháború között született Olaszországban, Latisanában. A szüleit ismeretlen körülmények között elvesztette, majd útnak indult a világba. Bepinek rengeteg története van az utazásairól. Dél-Amerikában aranyat keresett, de egy szent halat talált. Beszél Ázsiáról és a Mekong folyóról, és számos érdekes karakterről, akikkel utazásai során találkozott, például egy perui, hosszú hajú öreg hölgyről mesél, majd egy amszterdami szőke lányról, akibe szerelmes volt. Bepi most Amszterdamban él, a hétéves unokáját neveli. A kislány anyukája, Bepi lánya Indiából küldte Amszterdamba a kicsit. Bepi szeretné örökbe fogadni az unokáját, Jana pedig szeretne engedélyt kapni, hogy az országban maradhasson.
Egy esős délutánon Jana almát vesz bicikli helyett, és látja, hogy nem messze tőle valaki egy nagy bajszú halat árul. Ez a véletlen találkozás a kiindulópontja a regénynek, és ez a találkozás nem várt módon, mindkettőjük problémáját megoldja.
A regény szerkezete körkörös, mindig visszatér ugyanazokhoz az eseményekhez, hogy egy kicsit másképp meséljen róluk. A sok történetfoszlányból azután lassacskán összeáll a kép, hogy a végére megismerjük mindkét főhős sorsát, mely immár egymás segítésével összefonódik.
A regény szerkezete nagyon eredeti, egyedi és különleges. A körkörös történetmesélés már-már áthelyezi a regényt a próza szintjéről egyfajta szabadvers irányába, miáltal egy lenyűgöző modern szépirodalmi alkotássá válik.
A könyv 2010-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.
A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.
Mund Katalin
